Csodálatos napjaim voltak. Azzal kezdődött, hogy készültem a pilisszentiváni Fülöp kurzusra. Illetve készültem volna. A felkészülésre szánt nap előestéjén, amikor is az Ostrov című filmet néztem (feszülten, mert nagyon jó), egy kattanás és füstszag kíséretében elszállt "drága jó" számítógépem. Az Ostrovot mindenkinek ajánlom. Viszont azt senkinek nem ajánlom, hogy ha bakelitszagot érez, használja tovább a gépét. Én megtettem, meg is lett a következménye. Nem árulom el, hány forintnál tart a szerelési költség, elég annyi, hogy minden elfüstölt. Még a processzor is. Ez most egy kölcsöngép.
Tegnapelőtt pedig vendégségbe mentem barátaimhoz. Utazni mindig élvezet, de azért jobb, ha az embernél van egy könyv. Ezzel a gondolatmenettel felvértezve magammal vittem Frans Horsthuis Királyi úton című életrajzát, ami magánkiadásban jelent meg, és nálam csak kölcsönben volt. A buszon elnyomott az álom, a könyvet leraktam magam mellé. Arra ébredtem, hogy egy pillanat múlva le kell ugranom a Szerencs utcai megállóban. Szóval fölkaptam a táskámat, és már lenn is voltam. A 296-os megállójában vettem észre, hogy valami hiányzik. A kölcsönkapott magánkiadás.
Az már csak mellékszál, hogy a 296-os felsővezetékszakadás miatt 10 perc múlva egy általam tökéletesen ismeretlen útvonalra keveredett. A sofőrnek pedig az első hete volt Újpesten. Tehát ötlete sem volt, merre mehetnék tovább.
A könyv - jelenleg úgy tűnik - elveszett. A Volán buszpályaudvarán egy kivételesen kedves nő közölte, hogy neki nem dolga végigkutatni a beérkezett buszokat holmi könyvek után. Másnap meg már bottal üthettem a nyomát.
Hát ez történt az elmúlt egy hétben.
De Jézus nevében ellene mondok átkoknak. És hívom az áldást.
Tegnapelőtt pedig vendégségbe mentem barátaimhoz. Utazni mindig élvezet, de azért jobb, ha az embernél van egy könyv. Ezzel a gondolatmenettel felvértezve magammal vittem Frans Horsthuis Királyi úton című életrajzát, ami magánkiadásban jelent meg, és nálam csak kölcsönben volt. A buszon elnyomott az álom, a könyvet leraktam magam mellé. Arra ébredtem, hogy egy pillanat múlva le kell ugranom a Szerencs utcai megállóban. Szóval fölkaptam a táskámat, és már lenn is voltam. A 296-os megállójában vettem észre, hogy valami hiányzik. A kölcsönkapott magánkiadás.
Az már csak mellékszál, hogy a 296-os felsővezetékszakadás miatt 10 perc múlva egy általam tökéletesen ismeretlen útvonalra keveredett. A sofőrnek pedig az első hete volt Újpesten. Tehát ötlete sem volt, merre mehetnék tovább.
A könyv - jelenleg úgy tűnik - elveszett. A Volán buszpályaudvarán egy kivételesen kedves nő közölte, hogy neki nem dolga végigkutatni a beérkezett buszokat holmi könyvek után. Másnap meg már bottal üthettem a nyomát.
Hát ez történt az elmúlt egy hétben.
De Jézus nevében ellene mondok átkoknak. És hívom az áldást.
Jó tápot vegyél a következő gépbe!... és részvétem :S
VálaszTörlésKöszönöm a részvétet :S A szerelő is azt mondta, amit te. Valószínűleg gyenge volt a táp. De már csak múlt idő, mert annak is vége. Most majd erősebb lesz. Meg poros volt belül a gép. Szóval érdemes időnként kitisztíttatni. Ami jó hír: úgy tűnik megmaradtak az adatok :) Viszont vége az alaplapnak, a processzornak, a DVD-írónak és a RAM-nak. Szóval tényleg köszi a részvétet..
VálaszTörlés